Méhviasz

A méhviasz, a méhek által létrehozott természetes anyag, számos területen használatos és a biológiailag lebomló anyagok kategóriájába tartozik. Pontos összetétele bonyolult és változatos lehet, azonban az alapvetően lipidekből (zsírok) és viaszmirigyek által termelt egyéb anyagokból áll. A 12-17 napos fiatal munkásméhek virágport fogyasztva választják ki a potrohuk hasi oldalán lévő viaszmirigyekből. Ekkor a méhviasz még átlátszó, fehér színt kap azután, hogy a méhek képlékennyé teszik a rágásukkal. Az ismert sárgás barnás színt pedig a pollenekben található olajok és a propolisz hatására nyeri el. A méhek először kiválasztják ezeket az anyagokat, majd megkeményítik, majd rágás, formázás és további feldolgozás során kialakítják a karakteres méhviaszlapokat.

A viasz kinyerésekor a méhészek a lépeket kiolvasztva, mechanikai szűréssel és ülepítéssel tisztítják meg a szennyeződésektől.

Méhviasz felhasználása

Ez a gyönyörű sárga anyag nem csak a méhek lakóhelyeinek építőköve, hanem számos egyéb alkalmazási területen is megtalálható. Az egyik legismertebb alkalmazási terület a méhek által épített méhsejtek struktúrájának létrehozása a kaptárban. A méhek számára a méhviasz a házépítő anyag és a méhek létfontosságú tevékenységeinek egyik kulcsfontosságú elemét jelenti.

Az ember számára is rendkívül értékes, mivel számos iparágban használják fel. A kozmetikai iparban például gyakran megtalálható az ajakbalzsamokban, krémekben és szappanokban, mivel hidratáló és védő tulajdonságokkal rendelkezik. A méhviasz gyertyakészítésben is kiemelkedő szerepet játszik, mivel jól ég, kevés füstöt termel és kellemes illatot áraszt magából.

A méhviaszot gyakran felhasználják a művészetek terén is. A festményekben és szobrokban használt technikákat kiemelkedően alkalmazzák a méhviasz segítségével. Az encaustic festészet például olyan technika, amelyben a méhviaszt melegítik, majd a festővászonra viszik fel. Ez a technika lehetővé teszi a textúrák és rétegek létrehozását a képeken.

Ráadásul értékessége tovább nő, ha figyelembe vesszük a fenntarthatóság és az ökológiai szempontokat. Mivel természetes eredetű és biológiailag lebomlik, környezetbarát alternatívát kínál a szintetikus anyagokkal szemben.

A méhviasz további felhasználási lehetőségei:

• Gyertyakészítésre – mely történhet mártással, formába öntéssel, vagy viaszlapok feltekerésével. A éhviaszból készült gyertya nem csöpög, és szemmel alig látható füstöt bocsát ki.
• Pecsétek készítésére.
• Fényesítő, impregnáló anyagként cipő, és bútorápolókba.
• A kozmetikában és gyógyszerészetben krémek, kenőcsök, paszták és rúzsok alkotórészeként.
• Házi orvoslásban meleg pakolásként a köhögés, megfázás, ízületi-, izomfájdalmak kezelésére.
• Lépes mézként fogyasztva emésztési zavarok kezelésére.
• Élelmiszerek esetén védőburokként és fényesítő anyagként alkalmazzák, de íz anyagként (méz ízű) is használható. Számos sajt felületét méhviasszal vonják be, ugyanis így az jóval tovább eltartható és a sajtnak különleges ízt is ad. Gyümölcsök felszínét bevonva véd a mechanikai hatások, a kiszáradás és penészedés ellen.
• Modellező viaszként síléc vaxokba.
• Növények metszési felületeinek kezelésére.

Összességében a méhviasz a méhek rendkívül értékes terméke, amely az ember számára is számos hasznos és sokoldalú alkalmazási területet kínál. A természetes eredetéből adódóan nem csak a funkció, hanem az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.

A méhviasz nagyon rugalmas és tökéletes vízlepergető hatással rendelkezik.  Számos anyagból áll. Fő összetevői: palitilsav, palmitoleát, hidroxipalmitát és egyéb palmitátok.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Méhviasz

Címlapkép: Méhviasz (forrás: https://termeloimagyarmez.hu)

Vissza a kategória cikkeihez